A hét születésnaposa: Presser Gábor

A rendkívüli népszerűségnek örvendő zeneszerzőt, előadóművészt a legfiatalabbak manapság kedves zsűritagként ismerik, ki a zene igazi komoly és szakavatott ismerője. Dalait azonban azok is fennhangon éneklik, kik őt nem is ismerik. Ezen a héten Presser Gábort köszöntjük születésnapja alkalmából.

Május 27- én ünnepli 57. születésnapját a magyar rockzene megteremtésében, majd megújításában meghatározó szerepet betöltő művész, ki mindig megfelelő módon tudott és tud szólni valamennyi korosztályhoz. Dalait, musicaljait éppúgy ismerik a szülők és nagyszülők, mint a fiatalok. Képtelenség lenne felsorolni népszerű dalainak listáját, már csak azért is, mert ezek közül sokat olyan előadók tettek híressé, mint Katona Klári, Zorán, Hevesi Tamás, Kern András, Zalatnay Sarolta, Demjén Ferenc, Komár László, Révész Sándor, Gerendás Péter, Dés László, Kovács Kati vagy épp Kentaur.

A híres zeneszerző gyakran P. Bogár álnéven is dolgozik, a világhírnév küszöbén állva felvételeket késztett a Rolling Stones stúdiójában, az Omegában szerzett Gyöngyhajú lány című dalát pedig később még a világhírű Guns and Roses is feldolgozta.

Az Erkel és- Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, érdemes művész, a Vígszínház zenei vezetője a gimnazista Omega-időszak után 1973-ban alapította meg a korszak hazai szuper-groupjának számító LGT zenekart, mellyel számtalan ma is ismert hazai slágert szerzett.

Színházi sikerei 1973-ban kezdődtek, amikor - a szintén Kossuth-díjas - Marton László felkérésére elkészítette Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényének zenés színpadi változatát, mellyel a popzenét először vitték be itthon a színházba, s amivel országos hisztériát váltottak ki, mi akkoriban - csak a fővárosban - több mint négyszázszor került színpadra. A darabot később Amerikában is bemutatták, s számtalan változata ma is műsoron van a hazai színházakban.

1975-ben készült el - szintén a Vígszínházban - a Harmincéves vagyok című zenés darab, majd két évvel később a Jó estét nyár, jó estét szerem című zenés alkotás. 1982-ben mutatták be a balett-ihletésű A próba című darabot, 1987-ben pedig az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő Padlás című zenés mesét, melynek története 9-99 éves korig bárki számára érdekes lehet. 1988-as történet a Piros esernyő, 1990-ben mutatták be a "Csak az jöjjön, aki bírja" címet viselő művet, s még 1988-ban a Szent István körút 14. című zenés darabot.

A sokak által csak "Pici bácsi"-ként emlegetett művész 1978 óta dolgozik a Vígszínház zenei igazgatójaként, s e minőségében segíti világra a színház zenés darabjait.

Szólóalbumot az instrumentális Electromantic után először csak 1994-ben jelentetett meg Csak dalok címmel. Ezt követte a Kis történetek, majd a legutóbbi: Angyalok és emberek című album.
A zeneszerző dalainak szövegét eleinte Adamis Anna írta, Később Sztevanovity Dusán, mára pedig történeteinek szövege nagyrészt az ő fejében fogalmazódik meg.

1977-ben Erkel-díjjal tüntették ki, 1990-ben lett érdemes művész, 1996-ban kapta meg a Huszka jenő díjat, 1999-ben Arany zsiráf díjat, többször érdemelte ki az eMeRTon-díjat, majd a legrangosabbnak számító elismerésnek, a Kossuth-díjnak is tulajdonosa lett.

Születésnapjához szerkesztőségünk is gratulál!
Csomós Éva

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat